Warning: "continue" targeting switch is equivalent to "break". Did you mean to use "continue 2"? in /chroot/home/smartlin/pannontuzvedelem.hu/html/wp-content/themes/Divi/includes/builder/functions.php on line 5752
Munkabalesetek kivizsgálása | Pannon tűzvédelem

Munkabalesetek kivizsgálása

munkavedelmi-bejarasMunkabalesettel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek

A munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést be kell jelenteni, ki kell vizsgálni valamint nyilvántartásba kell venni. A fentiek szerinti kötelezettségeket munkabaleset esetén általában a munkáltató, foglalkozási megbetegedés esetén pedig a meghatározott szerv (személy) teljesíti.

Adatrögzítési kötelezettség

A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása során rögzítenie kell a munkavállalónak a sérült

  • nevét (születési nevét is),
  • anyja nevét,
  • társadalombiztosítási azonosítóját,
  • születési helyét és idejét,
  • nemét,
  • állampolgárságát,
  • lakóhelyét.

A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és ennek eredményét a munkabaleseti jegyzőkönyvbe kell rögzítenie. Emellett az olyan munkabaleset körülményeit is tisztázni kell, amely nem okoz munkaképtelenséget, és a vizsgálat következtetéseit nyilvántartásba kell venni.

A munkabaleset kivizsgálása során fel kell tárni a balesetet kiváltó és közreható szervezési, személyi és tárgyi okokat, és ezek alapján intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésére.

A vizsgálat megállapításait az erre vonatkozó rendelet mellékletében foglaltak szerint olyan részletesen kell rögzíteni, hogy az alkalmas legye a beleset okainak teljes feltárására és vita esetén a tényállás teljes körű tisztázására is. A dokumentációt munkabaleseti nyilvántartásban szereplő sorszámmal kell ellátni, és fontos, hogy a munkabaleseti jegyzőkönyvben is fel kell tüntetni a sorszámot.

A munkabaleset kivizsgálása során az esemény időbeli és térbeli környezetét fel kell tárni a veszélyes körülményeket és veszélyes cselekedeteket, valamint az olyan tényezőket, amelyeknek szerepük lehetett baleset során.

Helyszíni szemlét kell végezni a baleset helyszínéről, melynek eredményeit jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

Információszerzés szempontjából a munkahelyi baleset helyszínén lévő személyeket meg kell hallgatni, ha kell jegyzőkönyvbe vezetni. Ilyen személyek a sérült, a sérülést okozó személy, szemtanúk, sérült közvetlen munkatársa valamint a sérült közvetlen vezetője.

Megállapítási kötelezettségek

A munkabaleset kivizsgálása során meg kell állapítani

  • a létesítmények, gépek, berendezések, szerszámok, eszközök, a munka tárgya (anyaga) biztonságtechnikai állapotát, ennek keretében a munkavédelmi minőségre, üzembe helyezésre, műszaki felülvizsgálatra, technológiára, kezelésre, karbantartásra vonatkozó előírások meglétét, megfelelőségét, érvényesülését, előre nem látható esemény (például üzemzavar, műszaki hiba stb.) fellépését;
  • az egyéni és kollektív védőeszközök, a sérült öltözete, védőberendezések, jelzőberendezések, védőburkolatok meglétét, megfelelőségét, alkalmazásukra és használatukra vonatkozó előírások érvényesülését;
  • a környezeti tényezőket, ezek jelenlétét, mértékét, hatását (szükség esetén műszeres méréssel). A környezeti tényezők a következők: mechanikai tényezők, kémiai tényezők (ezen belül: gázok, gőzök, por), elektromos tényezők, zaj és rezgés, sugárzás (ezen belül: világítási tényezők), meteorológiai tényezők, klímatényezők, hőmérséklet hatásai, élőlény hatásai, egyéb ártalmas és/vagy veszélyes hatások;
  • a munkaszervezés, a belső ellenőrzés, irányítás rendszerét;
  • a munkavégzés ütemét, a munkatér nagyságát, munkakörnyezetben az ergonómia érvényesülését, utasítást, jelzést, figyelmeztetést adó táblák, feliratok létét, minőségét, figyelemelterelő jelenségek, tevékenységek jelenlétét, az üzemi rend és tisztaság, az anyagtárolás, szállítás, közlekedés szabályainak érvényesülését, a munkáltatás egyéb körülményeit;
  • a balesetet szenvedett munkavállaló (balesetet okozó személy) és társaik baleset bekövetkezése előtti feladatát, szándékát és cselekedeteit, a környezeti tényezők baleset előtti állapotát;
  • az érintett termelő berendezésekre, munkaeszközökre, munkafolyamatra, sérülti (okozói) és társi cselekedetre vonatkozó előírások érvényesülését, az előírástól való eltérés mértékét; a balesetet kiváltó okot, okokat, az eddig felsorolt minden tényező hatásának tételes vizsgálatával, a közrehatás valószínűsíthető arányának megállapításával;
  • hogyan lett volna elkerülhető a munkabaleset;
  • az összes lehetséges javító intézkedést, és ezek függvényében azt, hogy mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a munkabalesetek vizsgálatának megállapításait olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy az így készült dokumentumok alkalmasak legyenek mind a baleset okainak megállapítására, mind pedig a megállapított összefüggések, körülmények tényszerű alátámasztására.

Nyilvántartási kötelezettségek

A munkáltató minden egyes munkahelyi balesetet nyilvántartásba kell, hogy vegyen.

A munkahelyi nyilvántartás – a korábban már említett adatrögzítési kötelezettségeken túlmenően – tartalmaznia kell

  • a munkabaleset számát;
  • a sérült munkakörét;
  • a sérülés időpontját, helyszínét; jellegét és rövid leírását;
  • a sérült ellátására tett intézkedéseket;
  • azt a tényt, hogy a sérült folytatta-e a munkavégzést, avagy sem.

A kivizsgálás során nyert adatokat a munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni, illetve minden sérültről külön-külön kell készíteni.

A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet az alábbiaknak:

  • a sérültnek, halál esetén közvetlen hozzátartozójának;
  • a halált, illetve a három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről a területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség, illetve a Magyar Bányászati Hivatal baleset helyszíne szerinti illetékes területi szervét;
  • külföldi kiküldetés, külszolgálat esetén a magyarországi székhelyű munkáltató magyar munkavállalójának a halált, illetve a három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetéről a területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség, illetve az MBH – munkáltató székhelye szerint illetékes – területi szervének;
  • a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában az illetékes egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek).

Kérjen ajánlatot!

Jogszabály