Tűzvédelem

Az 1996. évi XXXI. tv. (Tűzvédelmi Törvény) és a 30/1996 (XII. 6.) BM r. kimondja:

A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken Tűzvédelmi Szabályzatot kell készíteniük. A Tűzvédelem magában foglalja a gazdálkodó tevékenységet folytató alkalmazásában álló munkavállalók oktatását.

EBF – Erősáramú Berendezések Felülvizsgálata
(közhasználatban: tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálat, vagy tűzrendészeti szabványossági vizsgálat)

Célja a Tűzvédelem felülvizsgálata erősáramú szempontok szerint. Az elektromos hálózat hibáinak kiszűrése.
Napjaink tűz eseteinek kivizsgálásakor a szándékos, illetve gondatlanságból okozott tűz kizárása után a második ellenőrizendő tétel az elektromos meghibásodás, mely tüzet okozhatott. A tűzvédelem több összetett feladatkörből tevődik össze, melyek közül az elektromos tüzek megelőzésével igyekszünk a megbízóink épületeinek, térségeinek felülvizsgálatával megelőzni, kiszűrni azon hiba helyeket, melyek elektromos meghibásodás következtében tüzet okozhatnak.

Alábbi rendeletek kötelezően előírják minden létesítmény illetve gazdálkodó szervezet időszakos rendszerességgel történő tűzvédelem felülvizsgálatát:
Erősáramú berendezések felülvizsgálata és dokumentáció készítése a:
9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról – hatályban 2008. V. 22. rendelet szerint.

“A” , “B” tűzveszélyességi osztályba sorolás esetén 3 évente.
“C” tűzveszélyességi osztályba sorolás esetén 6 évente.
“D” , “E” tűzveszélyességi osztályba sorolás esetén 9 évente.

Itt szeretném kiemelni, hogy amennyiben a teljes terület tűzvédelem besorolása Pl: “D” ,de található a komplexumban “A” tűzvédelem, tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiség (Pl: akkumulátor töltő helyiség). A vizsgálati ciklus fent leírtak értelmében 9 év, de az “A” besorolású (Fokozottan Tűz és Robbanás veszélyes) helyiségre korlátozottan 3 évente kell a vizsgálatot elvégeztetni.

Erősáramú berendezések -Tűzvédelem- időszakos felülvizsgálatának eredménye: Minősítő Irat készítése, szükség esetén az egyvonalas rajz készítése 20-A es leágazásig számítások mellékelve a szükséges részletességgel. Feltárt hibákról fénykép mellékletet készítünk, valamint javaslatot a hibák célszerű, illetve gazdaságos javításáról.

Minőségpolitikánk: Gyors, pontos munkavégzés a lehető legkisebb kellemetlenségekkel az üzemeltető telephelyén. Áraink kalkulálásakor maximálisan igyekszünk az optimális ár-érték arány megtartásával megrendelőink elégedettségét kivívni.

Szívesen fogadjuk árajánlatkérő jelentkezésüket!

 

Mi az a tűzvédelem?

A tűzvédelem részletes szabályait a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény határozza meg.
E törvény fogalmi szinten rögzíti (4. § b) pont), hogy a tűzvédelem a tűz elleni védekezést jelenti, amely gyűjtőfogalom magában foglalja a tűzesetek megelőzését, a tűzoltási feladatok ellátását, a tűzvizsgálatot, valamint ezek feltételeinek biztosítását is.
A tűzvédelmi jogszabályok betartásában tapasztalt szabálytalanságok, hiányosságok esetén a 177/1999. ( XII.8.) Korm. rendelettel módosított 116/1996.(VII.24.) Korm. rendelet alapján tűzvédelmi bírság szabható ki, melynek maximális összege akár a 3.000.000.- forintot is elérheti.

Melyek a gazdálkodók tűzvédelmi feladatai?

A tűzvédelmi törvény értelmében a gazdálkodó szervezetekkel szemben alapvetően az alábbi öt fő követelmény fogalmazható meg:

  1. Önmaguk kötelesek gondoskodni a tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelemről
  2. Megfelelő biztonságot kell nyújtaniuk azoknak, akiket foglalkoztatnak
  3. Rendeltetésszerű működésük során ne jelentsenek tűz- és robbanásveszélyt a környezetükre
  4. Az általuk létrehozott termékek, illetőleg szolgáltatásaik – ha azokat megfelelően veszik igénybe -ne veszélyeztessék a fogyasztót
  5. Teremtsék meg a tevékenységük során keletkezhető tűz és műszaki baleset észlelésének,jelzésének, eloltásának, elhárításának szervezeti, szervezési, személyi és tárgyi feltételeit.

Tehát a gazdálkodó szerveknek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabályokban és műszaki követelményekben meghatározott tűzvédelmi előírások megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről.
Az üzemeltetőnek, illetve a tulajdonosnak e kötelezettsége körében fontos feladatai vannak, amelyek teljesítéséről a tűz- és robbanásveszély mértékétől függően megfelelő szervezetettel, illetve tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy segítségével kell gondoskodniuk. Mivel ilyen képesítéssel rendelkezem, (Felsőfokú munkavédelmi szakértő, munkabiztonsági tanácsadó – 6/2000. OMKTK; Munkabiztonsági szakértő – 320/2006.; Tűzvédelmi előadó – IV-386/2007.), a tűzvédelem területén különösen az alábbi feladatok ellátását vállalom.

Milyen konkrét intézkedésekre van szükség?

    • Ki kell alakítani a tűzvédelemről történő gondoskodás stratégiáját, programját, amelynél alapkövetelmény a hatályos tűzvédelmi előírások megtartása. Ennek során összhangot kell találni a biztonságos működés és a gazdálkodó szerv gazdasági, piaci érdekei között.
    • Fel kell mérni, számba kell venni a működés során reálisan előfordulható tűzvédelmi, biztonsági kockázatokat.
    • A 35/1996 (XII.29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) alapján kötelező feladat a legalapvetőbb tűzkockázati elemek értékelése, amelynek a legfontosabb eleme alétesítmények tűzveszélyességi osztályba sorolása.
      Tűzveszélyességi osztályok:

      • „Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes” – jelzése: „A”
      • „Tűz- és robbanásveszélyes” – jelzése: „B”
      • „Tűzveszélyes” – jelzése: „C”
      • „Mérsékelten tűzveszélyes” – jelzése: „D”
      • „Nem tűzveszélyes” – jelzése: „E”)
    • A gazdálkodóknak – amennyiben ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken – Tűzvédelmi Szabályzatot kell készíteniük, amelynek a 30/1996 (XII.6.) BM rendeletben meghatározott esetekben mellékéletét képezi a Tűzriadó Terv.
    • A helység bejáratánál jól látható helyen a tűz- és robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó piktogramot, táblát, feliratot kell elhelyezni. A létesítményben, helyiségben csoportosan elhelyezett elektromos kapcsolók funkcióját és a feszültség értékét, valamint a ki- és bekapcsolás helyzetét eltávolíthatatlan felirattal kell jelölni. Azáramtalanító főkapcsolóra szintén ezek az előírások vonatkoznak.
    • A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagjai tűzvédelmi oktatásáról és rendszeres továbbképzéséről, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék.
      Típusai:

      • Előzetes oktatás
      • Rendkívüli oktatás
  • Idegen dolgozók oktatása