A tűzjelző berendezéseket érvényes szakvizsgával rendelkező szervezet illetve személy ellenőrizheti illetve tarthatja karban.
A tűzjelző berendezés általános felépítésének elemei a következők:
- Tűzjelző központ
- Elsődleges illetve másodlagos tápellátás
- Automatikus érzékelők (füst, láng, stb.)
- Kézi jelzésadók
- Hangjelzők
- Fényjelzők
- Tűz és hibajelző egységek
Az analóg tűzjelzők a következő elemeket tartalmazzák az előzőeken felül:
- Zárlatszakaszoló (rövidzár izolátor)
- Bemeneti/kimeneti eszközök (jelző/vezérlő modulok)
Ezeket az eszközöket általános esetben vezetékek kötik össze, de ismert már a rádiófrekvencián alapuló kapcsolat is.
A tűzjelző központ a tűzjelző rendszer egyik legfontosabb eleme, amely általánosságban a következő feladatai vannak:
- Ellátja energiával a rendszer többi elemét
- Fogadja a rákapcsolt érzékelők jelzéseit
- Meghatározza, hogy tűzriasztási állapotnak felel-e meg az adott jelzés
- Hallhatóan és láthatóan jelzi a tűzriasztási állapotot
- A tűz helyét jelzi
- Regisztrálja a tűzriasztásra vonatkozó információkat
- A felügyeleti rendszer meghibásodása esetén figyelmeztető jelzést ad
- Továbbítja a tűzriasztást, illetve hibajelzést távjelző segítségével
- Vezérli a tűzvédelmi berendezéseket
Műszaki feltételek:
Tűzjelző rendszer változása:
A tűzjelző rendszerben bekövetkezett változások szakszerű vizsgálatához legelőször is arra van szükség, hogy a felülvizsgálatot végző ismerje az „eredeti” állapotot. Ehhez elengedhetetlen a használatbavételkor még hellyel-közzel meglévő- úgynevezett megvalósulási terv. Amelyet nem elég megőrizni, hanem szükség esetén karban is kell tartani.
Másodsorban szükség van olyan ismeretekre, amelyek alapján a felülvizsgáló képes megítélni, hogy az adott változás milyen hatással van a tűzjelző rendszer megfelelő működésére. A központ, felügyelet nélküli helyiségbe történő áthelyezése, vagy a hangjelzők leszerelése szöget kell, hogy üssön a szakember fejébe. Az érzékelők áthelyezése, le- és felszerelése sem történhet úgy, mint egy LEGO-játék darabjainak rakosgatása. Ez már szintén súrolja a tervezői szintet a felelősség és szakmai hozzáértés terén egyaránt.
A problémát az jelenti, hogy van rá példa, hogy a tervező tudta és beleegyezése nélkül, szakértelem híján „esnek” neki a tűzjelző berendezéseknek, „kis változás, nem változás” felkiáltással. Pedig ezek a „gazdátlan” belepiszkálások felmérhetetlenül nagy veszélyt jelentenek.
A tűzjelző rendszer műszaki állapota:
Tapasztalatok szerint a legkevesebb gond a berendezések (központ, áramforrás, érzékelő, kézi jelzésadó, másodkijelző, hangjelző, stb.) műszaki állapotának vizsgálatával van. A felülvizsgálatot, karbantartást végzők jelentős része nagy biztonsággal és alapos felkészültséggel vizsgálja meg a gondjaira bízott berendezéseket.
A felülvizsgálat, karbantartás folyamatának ez az a része, amely talán a legidegenebb a hatósági ellenőrzést végzőtől. A gyártó által meghatározott karbantartási irányelvek, tűzoltóság számára nem mindig nyitott volta miatt az ellenőrzések formális jellegűek.
Igazi, teljes körű felelősséget azonban a felülvizsgáló, karbantartó személy illetve szervezet sem vállal fel minden esetben, elbújva a szerződések homályos mondatai illetve az üzemeltető pillanatnyi érdekeinek képviselete mögé.