Munkabalesettel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek
A munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést be kell jelenteni, ki kell vizsgálni valamint nyilvántartásba kell venni. A fentiek szerinti kötelezettségeket munkabaleset esetén általában a munkáltató, foglalkozási megbetegedés esetén pedig a meghatározott szerv (személy) teljesíti.
Adatrögzítési kötelezettség
A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása során rögzítenie kell a munkavállalónak a sérült
- nevét (születési nevét is),
- anyja nevét,
- társadalombiztosítási azonosítóját,
- születési helyét és idejét,
- nemét,
- állampolgárságát,
- lakóhelyét.
A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és ennek eredményét a munkabaleseti jegyzőkönyvbe kell rögzítenie. Emellett az olyan munkabaleset körülményeit is tisztázni kell, amely nem okoz munkaképtelenséget, és a vizsgálat következtetéseit nyilvántartásba kell venni.
A munkabaleset kivizsgálása során fel kell tárni a balesetet kiváltó és közreható szervezési, személyi és tárgyi okokat, és ezek alapján intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésére.
A vizsgálat megállapításait az erre vonatkozó rendelet mellékletében foglaltak szerint olyan részletesen kell rögzíteni, hogy az alkalmas legye a beleset okainak teljes feltárására és vita esetén a tényállás teljes körű tisztázására is. A dokumentációt munkabaleseti nyilvántartásban szereplő sorszámmal kell ellátni, és fontos, hogy a munkabaleseti jegyzőkönyvben is fel kell tüntetni a sorszámot.
A munkabaleset kivizsgálása során az esemény időbeli és térbeli környezetét fel kell tárni a veszélyes körülményeket és veszélyes cselekedeteket, valamint az olyan tényezőket, amelyeknek szerepük lehetett baleset során.
Helyszíni szemlét kell végezni a baleset helyszínéről, melynek eredményeit jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
Információszerzés szempontjából a munkahelyi baleset helyszínén lévő személyeket meg kell hallgatni, ha kell jegyzőkönyvbe vezetni. Ilyen személyek a sérült, a sérülést okozó személy, szemtanúk, sérült közvetlen munkatársa valamint a sérült közvetlen vezetője.
Megállapítási kötelezettségek
A munkabaleset kivizsgálása során meg kell állapítani
- a létesítmények, gépek, berendezések, szerszámok, eszközök, a munka tárgya (anyaga) biztonságtechnikai állapotát, ennek keretében a munkavédelmi minőségre, üzembe helyezésre, műszaki felülvizsgálatra, technológiára, kezelésre, karbantartásra vonatkozó előírások meglétét, megfelelőségét, érvényesülését, előre nem látható esemény (például üzemzavar, műszaki hiba stb.) fellépését;
- az egyéni és kollektív védőeszközök, a sérült öltözete, védőberendezések, jelzőberendezések, védőburkolatok meglétét, megfelelőségét, alkalmazásukra és használatukra vonatkozó előírások érvényesülését;
- a környezeti tényezőket, ezek jelenlétét, mértékét, hatását (szükség esetén műszeres méréssel). A környezeti tényezők a következők: mechanikai tényezők, kémiai tényezők (ezen belül: gázok, gőzök, por), elektromos tényezők, zaj és rezgés, sugárzás (ezen belül: világítási tényezők), meteorológiai tényezők, klímatényezők, hőmérséklet hatásai, élőlény hatásai, egyéb ártalmas és/vagy veszélyes hatások;
- a munkaszervezés, a belső ellenőrzés, irányítás rendszerét;
- a munkavégzés ütemét, a munkatér nagyságát, munkakörnyezetben az ergonómia érvényesülését, utasítást, jelzést, figyelmeztetést adó táblák, feliratok létét, minőségét, figyelemelterelő jelenségek, tevékenységek jelenlétét, az üzemi rend és tisztaság, az anyagtárolás, szállítás, közlekedés szabályainak érvényesülését, a munkáltatás egyéb körülményeit;
- a balesetet szenvedett munkavállaló (balesetet okozó személy) és társaik baleset bekövetkezése előtti feladatát, szándékát és cselekedeteit, a környezeti tényezők baleset előtti állapotát;
- az érintett termelő berendezésekre, munkaeszközökre, munkafolyamatra, sérülti (okozói) és társi cselekedetre vonatkozó előírások érvényesülését, az előírástól való eltérés mértékét; a balesetet kiváltó okot, okokat, az eddig felsorolt minden tényező hatásának tételes vizsgálatával, a közrehatás valószínűsíthető arányának megállapításával;
- hogyan lett volna elkerülhető a munkabaleset;
- az összes lehetséges javító intézkedést, és ezek függvényében azt, hogy mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a munkabalesetek vizsgálatának megállapításait olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy az így készült dokumentumok alkalmasak legyenek mind a baleset okainak megállapítására, mind pedig a megállapított összefüggések, körülmények tényszerű alátámasztására.
Nyilvántartási kötelezettségek
A munkáltató minden egyes munkahelyi balesetet nyilvántartásba kell, hogy vegyen.
A munkahelyi nyilvántartás – a korábban már említett adatrögzítési kötelezettségeken túlmenően – tartalmaznia kell
- a munkabaleset számát;
- a sérült munkakörét;
- a sérülés időpontját, helyszínét; jellegét és rövid leírását;
- a sérült ellátására tett intézkedéseket;
- azt a tényt, hogy a sérült folytatta-e a munkavégzést, avagy sem.
A kivizsgálás során nyert adatokat a munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni, illetve minden sérültről külön-külön kell készíteni.
A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet az alábbiaknak:
- a sérültnek, halál esetén közvetlen hozzátartozójának;
- a halált, illetve a három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről a területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség, illetve a Magyar Bányászati Hivatal baleset helyszíne szerinti illetékes területi szervét;
- külföldi kiküldetés, külszolgálat esetén a magyarországi székhelyű munkáltató magyar munkavállalójának a halált, illetve a három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetéről a területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség, illetve az MBH – munkáltató székhelye szerint illetékes – területi szervének;
- a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában az illetékes egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek).