Érintésvédelem célja:
Az aktív és a passzív érintésvédelmi módszerekkel megakadályozza a berendezések feszültség alatti részeinek véletlen érintését, valamint az elektromos árammal működő gépek külső burkolata berendezés meghibásodása esetén se okozzon áramütést.
Ennek a veszélynek az elkerülésére a villamos berendezések üzembe helyezése olyan műszaki, biztonsági, szerelési előírások betartását követeli meg, amelynek betartása elengedhetetlen a biztonságos üzemeltetéshez. Amennyiben az érintésvédelem jól van kiválasztva és az üzemképesen valamint kifogástalanul működik, akkor az elektromos berendezések üzemi szigetelés sérülése, meghibásodása esetén sem kell áramütésre számítani.
A legalattomosabb és legveszélyesebb hiba a fémtestű villamos berendezéseknél a testzárlat, melyre a berendezések működése közben semmi nem utal. Megfelelő érintésvédelem nélkül az ilyen meghibásodások életveszélyesek.
Az érvényben lévő 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a villamos berendezés üzembe helyezése előtt valamint előírt rendszerességgel időszakosan meghatározza az érintésvédelmi ellenőrzést.
- Áramvédő kacsoló: havonta
- Hordozható villamos gépek (ívhegesztő), kéziszerszámok: évente
- KLÉSZ hatálya alá tartozó épületek: 6 évente
- Minden más villamos berendezés: 3 évente
Az érintésvédelmi felülvizsgálatot csak az a személy végezheti, aki erősáramú előképzettséggel rendelkezik és legalább 3 év gyakorlati időt töltött el a szakmában. Elvégezte az érintésvédelmi felülvizsgáló tanfolyamot és sikeres vizsgát tett valamint rendelkezik OKJ-s érintésvédelmi felülvizsgáló bizonyítvánnyal.